"Even though the gods are crazy..."

Vagyis "mégha az istenek őrültek is..." tehát a tábor himnuszát mindenki rosszul üvöltötte 4 napon át... segáz. Attól mi még éldegélünk hármacskán, a hangszálgyulladás, az alkohol, ami beette magát a bőröm alá, és én. Köszönjük jól vagyunk, csak kissé kimerülten. A gólyák tűrhetőek, igaz szerintem sokkal többet ittak, mint mi egy éve... de a felállás idénre sem változott: voltak passzívak, társaságiak, antiszociálisak, jófejek, és az obligát üresfejű desszertkurvák. A negyedik helyezés pedig egy ilyen elbaszott szervezés után dícséretes. Összességében getzi jó volt, hisz sok PIKremet kedveltem meg nagyon, habár volt olyan is, akiben végleg csalódtam. Persze Gyula se volt mindíg a toppon. Mindenesetre kis évődéses írásom sok tapasztalattal fog bővülni, az biztos.
Pénteken hazazötykölődtünk tehát sok élménnyel, meg bulikakival megrakva, ahonnan nem a kocsma felé, hanem munkamegbeszélésre igyekeztem. Csak cirka 5 percig voltunk Shazával röhögés tárgyai... aki látott, és hallotta a hangom, megérti miért. Majd Szerénkénél pihentem ki a fáradalmak egy részét, hogy szombaton átvegyem csodálatos lakhelyem kulcsait a KCSSKban. Szívmelengető volt ott ülni ugyan abban a romos szobában, amit tavaly is birtokoltunk a csajokkal. Ők hétfőn költöznek, és egy hét mulva indul a banzáj. Miki jön, és remélem lesz zsákjában minden jó, zöldecske meg pálinkó:) Októberben meg vár reánk Prága, és a polis gólyatábor. Ugyhogy ihaj csuhaj rókaprém, más is kurva nem csak én! Itt vagyok másodév!

(Ui.:a hálóm már félig kivetve szerencsétlen gólyasrácra, aki azt mondta gyönyörű vagyok... és még jól is néz ki... muhahaha!)