Mert én vagyok az első és az utolsó Én vagyok a nagyra becsült és a megvetett Én vagyok a szajha és a szent Én vagyok a feleség és a szűz... Mindig tiszteljetek Mert én vagyok a gyalázatos és a nagyszerű
kedd, október 30, 2007
Fálun
Voltam tegnap az én Ticcemnél (höhö) Zalaszentgyörgyön, ami ha valaki nem tudná Kávás és Lövő között terül el. Megjártuk délelőtt a majort, ahonnan házitejet meg tejfölt hoztunk, lesétáltunk a tóra, megnéztem hol lakik a bolond Teca, gazdagék a fedett medencével, és a vén tulajdonossal, akinek már csak injekciózva áll fel a 18 éves nőjére is,hol található a svédországi cigány család háza, és szegény Lajosé, aki felakasztotta magát. Kukorékolt a kakas, meg a köd, és megismerkedtem a helyi arccal Ádámmal, akivel fel akartuk dobni a halottakat a temetőben... ezt inkább nem mesélem el... Jó volt, csak hamar el kellett jönnöm. Kár, pedig ebben az önkéntes száműzetésben hiányzik már mindenki. Plusz furcsa h kipihent vagyok és lassan két hete józan.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Ki kell ahhoz üríteni a dolgokat hogy újra meg lehessen tölteni őket:))
a múlt hét határozottan a megtöltésről szólt:)
Megjegyzés küldése