szombat, március 03, 2007

Manóm: Mikor jössz haza örökre Budapestről?
Én: Nem tudom. Ott szeretnék lakni és családot alapítani.
Manóm (pityereg): De nekem hiányzol.
Én: Jajj ne sírj pupi sokszor jövök majd.
Manóm: Én ha nagy leszek, nem megyek messze dolgozóba. Kisrécsén fogok fagyit árulni.

Kérem. Nyolc évesen az embernek már legyenek határozott elképzelései. Ez neki a századik:)

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

..de aranyos! :)

Pusz
Monyi

Silvery írta...

szia Monyiiiiiiii:)
ezer éve nem hallottam felőled... az nyomod az egyetemet ezerrel mi? ha végre lesz egyszer internetem (hazamegyek) akkor kidumáljuk Troy dokit. nyami:)

Névtelen írta...

Sziaa!

Rendben! :D
Amúgy még töretlenül próbálom belevetni magam a közgazdaság rejtelmeibe.

Troy doki..hmmm...még jó, hogy nem egy szégyenlős palit játszik a Kés/alattban! :D
Az epizód / fenék arány elég jó! :D :D :D

Puszi
Monyi