Tegnap egyik gólyámmal beszélgettem, aki örült, hogy pár mondat után a bizalmamba fogadtam. Pedig csupán csak az egyik rendddkívül szar tulajdonságomat nagyította fel néhány tequila. El tudom hitetni bárkivel, hogy mikor velem beszélget olyan, mintha saját magával diskurálna. (mások mondták...) Elég 2 perc és máris ráhangolódom a partnerem beszédstílusára és gondolataira. Ez persze nem jelenti azt, hogy közben ne adnám magamat is, de örülnék ha mellőzném ezt a "rossz beidegződést"...
Jah bitának üzenem, hogy az a pletyka járja gólyakörökben, h mi jár(t)unk... gyanítom most könnyes lett a szemed örömödben!
Rég röhögtem akkorát, mint ma az Ibiben, mikor Áronékkal elképzeltük Szegediné Jakus Zsófia gyermekét... ritka a pillanat, mikor egy csöppség együtt tanul járni a szüleivel!!!
Most itthon leszek egy picit, családi programok tömkelege vár rám. Hétfőn meg izgatottan várom a Pol. Bizottság első ülését.
A pénzem elfogyott, szóval lehet h. együtt megyünk a nyelvtanfolyamra puszinyuszival... viszont bizonytalanság over, és a naplóm is elkészült. Kinnt meg csicsereg a köd. Jól vagyok.
2 megjegyzés:
Hát nekem még nem tünt fel, h "magammal" beszélnék:)
na jó, extrém esetekre ez nem igaz ági:)
kiraboltak? hm... megfontolandó:)
Megjegyzés küldése