... érdeklődni szeretnék, marcipánfütyijük van?"
Na, de kezdjük az elejéről. Az egész úgy indult, hogy anyuméknak ma lesz a jótékonysági báljuk az oviban. A felnőtt tombolán pedig egy hatalmas marcipánfallosz lesz a díj. Éccsanyára hárult hát a feladat h megrendelje... szerencséjére tegnap hazaérkezett Budapestről a csöppet sem szemérmes egyetlen leánya, akire rá lehetett sózni eme kellemetlen telefonhívást. Örömmel elvállaltam, hisz nem minden nap rendelhetek farkat az éteren keresztül. Első cukrászda: "Jónapot kívánok Ámon Judit vagyok, és az iránt érdeklődnék marcipánfütyijük van?" "Sajnos elfogyott, de pár napon belül hozhatunk ha kívánja" "Á nem köszönöm, addigra késő lesz."
Második cukrászda: "Jónapot stb..., stb..." "Igen, és milyen méretben szeretné? 10, 15 vagy 20 centis?" (na egy pillanatra elfelejtettem, h most miről is beszélünk?) "Ööö.. elég lesz a 10 centis köszönöm" "Cicik, fenekek nem érdeklik?" (Mivan?) "Nem köszönöm, viszont hallásra."
Hát erre csak annyit, h muhaha!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése