Ez itten a Szicílija

Panni fogta magát és vonatra ült, hogy nálunk töltsön egy fél napocskát. Megtapasztalhatta a 3 és fél órás vonatút gyönyöreit, mert nem kissé volt nyúzott az állomáson, mikor kimentünk érte:) Sétáltunk a városban, beültünk egy cukrászdába, ahol a felszolgálólehány annyira modortalanul viselkedett, hogy én szégyelltem magam... node nem lehet mindenki finom modorú egyemista, ugyi?:) Este aztán bemutattam a családomnak (ezután akár egybe is kelhetünk),és Manóka már rángatta is játszani. Jól bírta a kiképzést, habár egy jó tanácsot azért adnék neki: Ne azzal kezd a gyereknevelést, h "1980-ban ördög szart a katlanba...":D Aztán taktikusan rádohányoztunk az alattunk lakók erkélyére, majd hajnali négyig világváltottunk. Jó volt:) Mint a csütörtöki pesti páré túra... de ez már egy másik poszt...