Kicsit felfüggesztettem a tanulást, ugyanis a falszomszéd tíz éves kislány, egy órán belül háromszor is meghalgatta max. hangerőn Csonka Pici: Ding Dong című evörgrínjét... ennek hatására a bal felső szemhéjam heveny rángásba kezdett, és összefolyt előttem a pluralizmus mikéntje. Hallatlan! A délután négy, és este tíz közötti intervallumban, amúgy is képtelenség nálunk tanulni... Édesanyám hazaérve, az egész nap üvöltöző 4 éves ovodásoktól kissé zilált, míg alig retartáld kamaszkorú öcsém a legfrissebb szerelmét hurcolja fel. Apu hulla fáradtan esik be az ajtón, ezért gyorsan berakja az egyik Luther Vandross CD-jét, pöci borsóm meg a hasamon autókázva teát szopogat a cumisüvegéből, "Tanulok a Judittal" felkiáltással. Csak én szedek itt Xanaxot???
Ám lassan elcsendesedik a ház, és én újra elmerülhetek a politika útvesztőjében.
3 megjegyzés:
Teee, mi a gond a Dingdingdonggal? Az kedvenc válogatás cdmen a második szám ez, de csak a "Csovi csovi dzsászper, rühes a kutya, gyerekem" című sláger után és szigorúan és a Márió a Harmónikás Party Mixe előtt:) Szóval le lehet szállni Piciről:)
Na jó... nehéz szívvel, de lezümmenek a témáról... azt azért remélem, hogy a cdről nem maradt le a szörnyűpucérbékás beng beng szám! csalódnék benned!;)
én tudom, hogy mocsokság röhögni, de bruhhaahha :) De tudod, együttérző vagyok :)
Megjegyzés küldése